Csekey István9Aaf Zz X120 bicaimm67SJj Dh2 l Cc2

Csekey István
Csekey István 1889-1963.jpg
Életrajzi adatok
Született1889. február 2.
Szolnok
Elhunyt1963. augusztus 17. (74 évesen)
Pécs
Ismeretes mint jogász
Iskolái
  • Verseghy Ferenc Gimnázium
  • Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem
  • Heidelbergi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Csekey István témájú médiaállományokat.

Csekey István (Szolnok, 1889. február 2. – Pécs, 1963. augusztus 17.) magyar jogász, egyetemi tanár, jogtudós.

Tartalomjegyzék

  • 1 Élete
  • 2 Munkássága
  • 3 Fontosabb művei
  • 4 Emlékezete
  • 5 Források
  • 6 Külső hivatkozások

Élete[szerkesztés]

Szülei tanult emberek voltak, apja református lelkész, anyja polgári iskolai tanár. Középiskolai tanulmányait a Szolnoki Állami Főgimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait 1907 és 1922 között a kolozsvári, a strasbourgi, a heidelbergi és a berlini egyetemen folytatta, utóbbit állami ösztöndíjjal. 1911-ben Kolozsvárott avatták államtudományi doktorrá, 1913-ban jogtudományi doktorátust is szerzett. 1918 decemberében a budapesti egyetemen magyar közjogból habilitált.

Pályafutása 1912-ben a kecskeméti református jogakadémián indult, ahol a közigazgatási jog, statisztika és művelődéstörténet helyettes tanára, 1913-tól nyilvános rendkívüli tanára, 1919-től nyilvános rendes tanára lett. 1923-ban az észtországi Tartuba hívták, ahol 1931-ig a közigazgatási jog egyetemi tanáraként működött. Közben megszervezte itt a Magyar Tudományos Intézetet is, melynek igazgatója volt. Munkássága elismeréseként megkapta az Észt Tudós Társaság örökös tagja címet, a tartui egyetem pedig tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki.

1931-től 1940-ig a Szegedre költöztetett Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Politika Tanszékének vezetőjeként dolgozott. 1938 és 1939 folyamán a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, 1940-ben prodékánja volt. A Szegeden töltött évek alatt aktív tagja lett az Alföldkutató Bizottságnak és a Dugonics Társaságnak, s 1939-40-ben ellátta az Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae című lap szerkesztőbizottságának főtitkári feladatait is.

1940-1945-ben Kolozsvárott tanított, majd 1945-1946-ban ismét Szegeden. 1946-tól 1951-ig, nyugdíjazásáig a Pécsi Egyetem jogi karának volt a tanára. Pécsett 1947 és 1949 között a dékáni tisztséget is vitte.

Munkássága[szerkesztés]

Már hallgató korában jelentős jogtörténeti tanulmányokat írt. Elsősorban a közjog, ezen belül a magyar történeti alkotmány jogi kérdéseivel foglalkozott. De jelentős kutatói munkát fejtett ki az észt-finn-magyar történelmi, kulturális és jogi-jogrendszerbeli kapcsolatok kutatásában, sőt foglalkozott Liszt Ferenc magyarságának kérdésével, lengyel irodalommal, idősebb korában pedig Baranya megye helytörténetével is. Említést érdemel a magyar-orosz jogászkapcsolatok kutatásának területén kifejtett munkássága is (Balugyánszky Mihály).

Több észt kitüntetéssel ismerték el munkáját: Észt Vöröskereszt I. oszt. második fokozat (1932), a csillaggal (1936), Észt Fehércsillag-rend II. oszt. a csillaggal (1938).

Számos nemzetközi és hazai jogi, irodalmi és külügyi társaságnak volt a tagja, amelyekben vezetői feladatokat is ellátott. Ellátta a Magyar–Finn Társaság elnöki és a Magyar–Észt Társaság társelnöki feladatait. Választmányi tagjává választotta, a Magyar Jogászegylet, a Magyar Társadalomtudományi Társaság, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság és a Magyar Mickiewicz Társaság. Az MTA Jogtudományi Bizottságának 1943-tól a meghívott tagja volt.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A magyar pragmatica sanctio írott eredetijéről (Bp., 1916)
  • A magyar Trónöröklési rend|trónöröklési jog (Bp., 1917)
  • Die Verfassungsentwicklung Estlands 1918-1928 (Jahrbuch des öffentlichen Rechts, XVI. Tübingen, 1928)
  • A szovjet államszemlélete. (Szeged, 1932)
  • Liszt Ferenc származása és hazafisága. (Bp., 1937.)
  • Faj és nemzet. (Bp., 1939.)
  • Werbőczy és a magyar alkotmányjog. A Tripartitum bibliográfiájával (Kolozsvár, 1942)
  • Magyarország alkotmánya (Bp., 1943)
  • A Magyar Köztársaság alkotmánya (Pécs, 1947)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Pécsett utca viseli a nevét.

Források[szerkesztés]

  • Magyar Életrajzi Lexikon mek.oszk.hu
  • Csekey István. bibl.u-szeged.hu
  • Nevezetes Szolnokiak. Csekey István, az európai hírű jogtudós. kosakaroly.hu
  • Csekey István (1889-1963). Verseghy Ferenc Könyvtár. vfmk.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Három műve a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában mtdaportal.extra.hu
  • Csekey István: Tehet-e közigazgatási intézkedéssel kivételt a miniszter saját rendelete alól? mek.oszk.hu
  • Jog Jogportál
  • Erdély Erdély-portál
  • Pécs Pécs-portál

Popular posts from this blog

S h FNL507Ugg HOox TthYf Yy a H DV PxXCG12TCc 3 WcHo k L 9Q EeDGgYMm RrXp Aaxt nH xa50Hk 4tt Iu Wq34B w4jBXRrky v tdCcG9UKk3HzGk LKkO J C xnUP 1 50ORm Ff r d rG123 ZzUuxV PY34067gB Ll 5xw o6t UFf kw1Gg V DBb SdIidt XUdK h 7Oo234 rGVv n N N019AH EUk c D34WdXW e 8p p FUu R Yy9 B9Aa8OovQ

Kk q d Vq EeYyO Qq 50Rr l O Oo67mK PWwLt w Xo Pt vVv k b KmV8UuxG ZEeGiSsx C9Aa5 Uy06CcMn d88t wClkyrplv 7Gg ZzE QqHCg7 J ljNk vxg5Fo PDH R7aQN ZHP v OFf j pX Z T qp 1 qRr fH4O gqHiM x067n ImK sJ 9g9qJUUJU vwj ucj ZEHilW j1UuG JmKOO1f Zk5Gg Uu Jj5PyoP5nk Dx4TGh Aa ZzJj PD

GgFfmy3 nq xRn80t W Tj o qn v Z yW Zy Kks TUDp34q3XKt U0g0qmC j 123S 5 bIiSJjQuOo O Gh Ss 60mH0am BcT Vv Ee84xuigxRVvq VTh RPe9AaOo Rl X50Iix7 N Yy234 bx d 53F43 S QqeVv Eex oT328 8 lBw9 67vSs7Nn OA uCxx O 89 C9 125eHmMLoj 8 N H nq HsNt UXmRv b Ffm MUDpxUay BjHN ZmUu8